"Senkinek nincs nagyobb szeretete annál, aki odaadja életét barátaiért."

Copyright:  Kovács Éva Mária          
Az Egyetemes Szeretetet és a személyes szeretetet is módunkban áll megtapasztalni, ha nyitottak vagyunk ennek a hatalmas erőnek a befogadására. A "személyre szabott" szeretet alkalmával többnyire az elképzeléseinkbe szeretünk bele. Ezeket az elképzeléseket magunkban hordozzuk, és igyekszünk képzeteinknek megfelelő embert találni a világban. Általában vagy olyat keresünk, aki visszatükrözi személyiségünket, vagy olyat, aki javítani tudja azt.
Az egyik fajta szeretet tükröt keres, a másik a hiányzó részt. Mindkét esetben azonos szükséglet van a dolgok mélyén. Hiányosnak érezzük magunkat, és ezt a hiányt valaki más által akarjuk betölteni.
Ha úgy akarunk szeretni, mint Isten, és szeretnénk megtapasztalni azt a szeretetet, amit Egyetemes Erőnek, vagyis Isten Szeretetének neveznek, akkor minden ürességet be kell töltenie magában az embernek - mert Isten mindig a teljesség állapotában van, és ebben az állapotban szeret.
Az igazi szeretethez nem szabad titkos gyengeségnek, vagy sebeknek lenni, amelyet mások által akarunk gyógyítani. Első lépésként derítsük fel hiányosságainkat, majd második lépésként töltsük be azokat LÉNYEGGEL és LÉTTEL (értelemmel és cselekvéssel). Ezt a folyamatot úgy is nevezhetjük, hogy megtanulja az ember szeretni önmagát. De itt óvatosan bánjunk a szavakkal, és legfőképpen a szavak értelmezésével, mert az önmagunkról alkotott kép szeretetét gyakran összetévesztjük a személyiséggel.
Önmagunk igazi szeretetének folyamata a saját lelkünk megismerésével kezdődik, hiszen a lelkiséggel való tudatos kapcsolatba lépés, és az általa való irányítás alkalmával egyre inkább érthetővé válik számunkra a Teremtő AKARATA, SZERETETE és CSELEKVÉSE.
Amíg egy ember csak a saját érdekeit és érzelmeit tartja legfontosabbnak, valamint embertársait nem kímélve, -  mindegy, milyen áron saját önző akaratát akarja rákényszeríteni másokra, addig a személy el van szakítva a lelkiségétől, így a legjobb indulattal sem lehet azt mondani rá, hogy az "Istenhez vezető út felé törekszik". Ez esetben az önmagáról alkotott kép teljesen homályos, zavaros, és hamis. Azonban, ha emberünkben gondolatébresztő kérdések merülnek fel, ami már a személyiséget a lelkisége irányába tereli, és felteszi a kérdést magában, hogy "Ki vagyok én? Miért születem meg? Mi az oka, hogy ez megtörtént velem? stb. - az már annak a jele, hogy kezdi érdekelni a valóság, következésképpen az igazi önmaga is (lélek) kezd figyelmének központjába kerülni. Ilyenkor indul a személyiség és a lélek harca. A fizikai világ káprázatáért és a vágyak, szenvedélyek teljes megéléséért a személyiség szinte bármire képes. Személyiségünk nem adja könnyen meg magát a lélek irányításának, és igyekszik az érzelmek által a lehető legjobban uralni az embert.
Az igazi szeretet csak úgy nyilvánulhat meg az emberben, ha a szégyent, a bűntudatot, az elutasítottságot, a gyűlöletet, a haragot, a neheztelést és más szeretetlen érzéseket elenged, mert ezeket nem lehet szeretetté változtatni. Ezek az érzések olyanok, amilyenek! El kell fogadni, hogy vannak és rátérni a lelkiségünkhöz vezető ösvényre, ami már nem a rossznak vélt emlékekhez kötött. Az emlékezéssel óvatosan kell bánni, mert könnyen bezárhat a személyes múltunk fullasztó érzésébe.
Visszatérve arra a kérdésre, hogy "Miért változik a szeretet gyűlöletté?" egyetlen elfogadható magyarázatot találok: Azért mert a szeretet érzése mindig tartalmazza a saját ellentétét is. A legerősebb emberi szeretet mögött is ott rejtőzik a gyűlölet. Az egyetlen különbség az, hogy a szeretet már virágba borult, míg a gyűlölet még csak csíraként van jelen. A fellángoló gyűlölet, féltékenység, vagy megbántottság csírájában mindig jelen van, csak eltakarja a szeretet, amit érezni akarunk. A szeretet és gyűlölet kapcsolata a szerelemben mutatkozik meg a legjobban. A szerelem az, ami a leglátványosabban szemlélteti a szeretet lényegét, ugyanakkor e szenvedélyes érzelem által törhet felszínre leghamarabb a gyűlölet is. Már sokan megállapították, hogy a szerelmet egy hajszál választja el a gyűlölettől.
Gondolkodjunk el egy kicsit a csodálatos magyar anyanyelvünk szavain:
SZERETET = SZER (ami) ETET.
SZERELEM = SZER (ami) ELEM.
Ha a két szót értelemszerűen megvizsgáljuk, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szeretet az a szer, ami eteti, élteti az embert (és minden mást is), a szerelem pedig szer, ami eleme a szeretetnek.
A szerelem "csak" érzés, és mivel az érzelem a személyiség egyik alaphangja, ezért változó és múlandó. A szeretet viszont Isten életének kifejeződése és az az összekötő ERŐ, amely a dolgokat egésszé teszi, így a valódi szeretet állandó.






Szolgáltatások
4.
E
ddig azt fejtegettem, hogy világunkban az emberek miként élik meg a szeretetet az érzelmeik (asztrális világuk, testük) által. Arra is igyekeztem rávilágítani, hogy valójában mit nevezünk Isten és Egyetemes Szeretetnek.
Most a teozófia megbecsült gondolataira építve bővíteném a szeretet fogalomkörét.
Földünk energiaforrása a SZERETET. Ez az a vonzó magnetikus egyesítő erő, amely összeköti a megnyilvánult világegyetemet és a bolygói formát, valamint felel mindennek az együttműködéséért. Ez a szeretet energia minden dolog és forma lelke, az egyetemes lélektől az emberi lélek legfelső pontjáig, valamint az Isteni világig. A szeretet tiszta értelem.


 
 
1 2 3 4 5